📖 Csak 7 perc

A Mikulás és a Télapó alakja körül számos félreértés él a köztudatban, pedig a két elnevezés mögött gazdag történeti és kulturális rétegződés húzódik meg. Magyarországon december 6-a különleges nap: egyszerre kötődik vallási hagyományhoz, gyermeki izgalomhoz és egy olyan ünnepi alakhoz, aki az idők során sokkal többé vált egyszerű ajándékozónál. A cikk azt vizsgálja, hogyan vált ketté a két megnevezés, mit őrzünk ma is a régi szokásokból, és milyen kevésbé ismert érdekességek kapcsolódnak ehhez a derűs, téli hagyományhoz. A cél egy olyan megközelítés bemutatása, amely a Mikulás kulturális szerepét új fénytörésben mutatja be. A Mikulás és a Télapó megnevezésének eredete A Mikulás eredetileg Szent Miklós püspök alakjából nőtte ki magát, aki a 4. században élt és legendássá vált nagylelkűségéről. A „Mikulás” kifejezés a magyar nyelvben a név népies alakja, így a vallási hagyományt és a népi kultúrát egyszerre hordozza magában. A Télapó elnevezés ezzel szemben inkább a 20. századi,...